2010. augusztus 16-21. között, immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a KMF keretein belül az Ifjúsági Üzleti Program (IÜP). A magyarországi-amerikai ösztöndíj-alapítvány (CTP) 2000-től végzi azt a misszióját, melyben anyaországi (Budapest, Szeged) és határontúli (Csíkszereda, Beregszász) képzések keretében gyakorlatias formában vezeti be az üzleti élet rejtelmeiben a középiskolás és főiskolás diákokat.
A program keretein belül a diákokból álló négy csapat egy-egy vállalkozásötlettel indított, melyet adaptálniuk kellett a helyi (Beregszászi járási) viszonyok közé. A hét végére egy reális üzleti tervet kellett prezentálniuk az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő hétzáró szombati alkalmon.

A foglalkozások először reggeli tornával kezdődtek, majd napindító előadással folytatódtak, mely utóbbinak a feladata, hogy valamilyen gondolatébresztő hatása legyen. A képzés elvi alapját az etikus, erkölcsös üzletszervezés adja. Ennek megfelelően az alapítvány a keresztény erkölcsiség megjelenését tartja küldetésének az üzleti életben. A szakmai előadások az üzleti tervezés alapjait, a prezentálást, a marketinget, a pénzügyet, az üzleti kommunikációt mutatták be a diákok számára.
A délutáni foglalkozások a gyakorlatra épültek. Minden csapat a saját projektjén dolgozott, mikor a marketing, mikor a pénzügy (stb.) oldalát domborítva ki a vállalkozásnak. Az esti órák közösségépítő foglalkozásokkal teltek: hétfő este közösségépítő játékok voltak, kedden sportjátékok, szerdán a csapat kitakarította a főiskola padlásterét, majd borkóstoló és táncház következett. Az utolsó két este pedig mindenki lázas munkával a saját üzleti tervét készítette.
Szombaton, a szózat eléneklését követően, Taracközi Ferenc beregszászi református lelkipásztor nyitóáhítatával vette kezdetét a prezentáció. A négytagú zsűri vizsgálta a csapatmunkát, a prezentálás színvonalát, az ötlet kreativitását és megvalósíthatóságát. A csapatok a következő vállalkozásötleteket és ezek üzleti tervét mutatták be: nyelviskola, játékterem, méztermelés és értékesítés, látványpalacsintázó. Az első díj a nyelviskoláé lett, a legkreatívabb ötlet díját pedig a látványpalacsintázó projekt kapta. Az utóbbiak egy 10 000 Ft-os vásárlási utalványt kaptak, melyet a beregszászi Fornettiben fogyaszthatnak el.
A rendezvény végén Tóth Zoltán, a CTP elnöke elmondta, hogy idén a beregszászi képzésen tapasztalta a legjobb, legkreatívabb hozzáállást, s egyben elmondta, hogy ennek a programnak leginkább itt nálunk van létalapja. Ugyanis az emberek gyenge vállalkozói hajlandósága, az etikus üzletvitel hiánya, az évtizedeken keresztül belénk táplált rossz beidegződések mind-mind hátráltatják a társadalmi-gazdasági kibontakozásunkat. Ezért a küzdelem nehéz, de ahogy ez a képzés is példa volt rá, nem lehetetlen vállalkozás.

http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/fiskolai-hirek/300-ifjusagi-uezleti-program-beregszasz-2010.html

Tíz éve visszatérő vendégek, tíz éve tartanak augusztusban egyhetes képzést középiskolás diákoknak. A budapesti Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány munkatársai a jubileumi Ifjúsági Üzleti Program lezárásaként konferenciára hívták az előadókat és volt diákokat.

Make a lot – Save a lot – Give a lot! – azaz Keress jól, élj mértékletesen, és adj vissza a környezetednek! Ezt a mottót fogalmazta meg a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány alapítója, az Egyesült Államokban élő szemsebész, Forgách Péter. Az alapítvány – amellett, hogy fiatalok amerikai képzését támogatja – létrehozta középiskolások számára az Ifjúsági Üzleti Programot (IÜP), melynek keretében elméleti képzést nyújtanak az üzleti vállalkozásról, a tanultak alapján pedig a csapatoknak egy-egy vállalkozást kell felépíteniük. Fergeteges egy hetet jelent az IÜP a résztvevőknek, hiszen keményen dolgoznak, miközben jólérzik magukat, barátságokat kötnek. Közben talán észre sem veszik, és elkötelezik magukat az egészséges erkölcsi értékrend mellett, megtanulják a felelős gondolkodást. Talán így lehetne összefoglalni röviden az Ifjúsági Üzleti Program lényegét. És ez a mondanivaló tükröződött a szombati konferencián is.

A résztvevőket üdvözölte Ráduly Róbert Kálmán polgármester, valamint Hajdú Gábor megyei tanácsos. A tavalyi és idei előadók között volt Békefi Gábor, aki nemrég még a Coca-Cola Company délkelet-európai regionális igazgatója volt, ma pedig a Carlsberg délkelet-európai regionális igazgatója. Békefi közvetlen hangnemben beszélt munkájáról és osztotta meg a siker titkát hallgatóival. Peter Elam zsűritagként érkezett Svájcból, ahol a Novartis gyógyszeripari cég belső auditjaként dolgozik. Helyes magyarsággal beszélt a tanulás, valamint az etika fontosságáról. Göbel Réka, a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány kuratóriumának elnöke szintén a tudás, valamint a tiszta, belső értékek mellett érvelt.

Az elmúlt tíz év munkája meghozta eredményét a diákok között, hiszen míg az első programra lasszóval kellett összefogdosni a résztvevőket, idén 24 óra alatt beteltek a helyek. Három középiskola diákjai között végzett felmérésből kiderült, szükség van az IÜP-re. Ezt bizonyították az évforduló alkalmából forgatott film részletei is, amellyel a szervezők meglepték a közönséget. Az elmúlt tíz év üzleti programjai közül külső szakmai zsűri válogatta ki a négy legjobbat, az azokat összeállító csapatok tagjait pedig díszoklevéllel jutalmazta Tóth Zoltán programvezető.

Bár eleinte öt évre tervezték az Ifjúsági Üzleti Programot Csíkszeredában, a tizedik évfordulón a folytatásról beszéltek a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány munkatársai – érdemes tehát figyelni a program meghirdetését jövőben is.

Takács Éva
Hargita Népe
2010. augusztus 9. hétfő, XXII. évfolyam 154. szám
http://www.hhrf.org/hargitanepe/2010/aug/hn100809.htm

Nem akármilyen rendezvényen vettek részt az idei nyáron – és vehettek részt az elmúlt tíz év alatt – a csíkszeredai Ifjúság és üzlet programba benevező fiatalok. A feladat ugyanis, hogy pár fős csoportot alkotva egy hét fejlődés alatt, neves üzletemberek felügyelete mellett a semmiből életképes üzleti terveket, erre alapozható vállalkozást hozzanak létre, ami – bátran merem állítani – manapság még a gazdasági élet legdörzsöltebb szereplőinek is nehézséget okozna. Az egyik hallgató véleménye szerint az üzleti terv készítése során olyan előadásokat hallhattak, olyan felkészítőt kaptak, amiért cégvezetők máshol komoly pénzösszegeket fizetnek. A program ugyanis a fiatalok számára jóval többet kínál az ötletekre, a megtérülési mutatók kiszámítására alapozó puszta pénzcsinálásnál, hisz míg a sikert látszólag a minél jobban eladható üzleti tervekben méri, addig a háttérben az előadók vagy a programot koordinálók példái, tapasztalatai, élményei, beszámolói alapján a siker mércéit egészen másfelé, az emberi értékek, a belső egyensúly, a tudás, a kitartás, az egészséges kockázatvállalás és a munka szeretete, a munka tisztelete felé tereli. Mint ahogy azt például a hétvégi ünnepségen felszólaló egyik neves előadó – éveken keresztül a világ egyik legnevesebb üdítőipari cégének, ma pedig sörgyártó vállalatának több országot átfogó regionális igazgatója – elmondta, a gazdagság és a sikerérzet idővel nem a számlára érkező tekintélyes pénzösszegben és a prémium kategóriás szolgálati autóban ölt formát, hanem a megújulási vágyban, az emberismeretben, a szakma és a család szeretetében, a kitartásban, a tudásban, a nyugodt alvásban és a hétfő reggeli vidám munkába indulásban. Hogy ez a romániai pénzkeresési hajszában idealizmusnak tűnik? Lehet. De ha így van, akkor ehhez bizony nagy köze van annak a szemléletnek, hogy a munkát lenézni, a munkást kihasználni kell. A munka elvesztette becsületét, egyfajta modern rabszolgaságban élünk – mutatott rá a szombati programzárón az egyik szervező, előadó. Igaza lehet, de örömtelen, görcsös munkával nem is lehet eredményeket elérni. Elhangzott: önrendelkezni kell. Igen, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit akarunk vele elérni, mit is akarunk megvalósítani, hová szeretnénk általa eljutni. Stratégia kell, üzleti terv kell. Ahhoz tudás kell, és rengeteg munka. Konok, kitartó, elszánt munka. Ja, és racionalitás, a lehetőségek és források reális feltérképezése. Fellegjáró, nagy léptékű ugrások helyett kis, de a cél felé vezető lépések. Úgy, ahogy az elérhetetlen „pénzgyár” helyett egy kispénzből felépülő csigatenyésztő farm, az elmúlt tíz év legjobbnak ítélt üzleti terve sugallja…

Domján Levente

Hargita Népe
2010. augusztus 9. hétfő, XXII. évfolyam 154. szám
http://www.hhrf.org/hargitanepe/2010/aug/hn100809.htm